Hét eleji rendőrségi adatok szerint 10 nap alatt 150 ideiglenes távoltartási végzést állítottak ki az országban, ebből is úgy tűnik: nagy szükség volt arra a törvénymódosításra, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetén az agresszor azonnal eltávolítható a bántalmazott környezetéből. A jogszabály már a nyáron hatályba lépett, ám a módszertan, amely a rendőri beavatkozás mikéntjét részletezi, december 28-án. Csép Andrea képviselőt kérdezte a Maszol.ro a változásokról.
A törvénymódosítás értelmében a rendőrök azonnal eltávolíthatják a bántalmazót az áldozat környezetéből, a közös otthonból. A sürgősségi távoltartási rendelet bevezetését az RMDSZ kezdeményezte, a törvény kidolgozásában Csép Andrea képviselő oroszlánrészt vállalt. A Maszol kérdésére kifejtette: eddig a távoltartási végzést a bíróság állíthatta ki az erőszakos tett megállapítását követő legtöbb 72 órán belül, és akkor, ha az áldozat feljelentést tett. Ez a három nap azonban sokszor kritikus lehet a bántalmazott fél számára.
Ezért mostantól a rendőrség ideiglenes távoltartási végzést állíthat ki, amely öt napig érvényes és bírói belegyezés nélkül rendelhető el. „Ötnapos ideiglenes távoltartási végzést bocsáthat ki a hatóság, ha a bántalmazó a családtag életét, épségét, szabadságát fenyegeti” – mondta Csép Andrea képviselő. A hatóságokat riaszthatja tanúként egy szomszéd is, aki hallja, hogy bántalmazás történik, az áldozat is tehet feljelentést szóban, írásban vagy az 112 segélyhívószámot tárcsázva, de a rendőröknek hivatalból is kötelességük fellépni, ha járőrözés közben valahol családon belüli erőszakot tapasztalnak.
A rendőrök első dolga a támadó és az áldozat szétválasztása – részletezte a képviselő. „Ki kell kérdezzék a feleket fizikai hogylétükről, és ha indokolt, akkor ki kell hívniuk a mentőket. Ha az eset súlyossága megköveteli, vagy ha a kiszálló rendőrök más bűntényt is észlelnek vagy látnak jeleket, akkor értesítik a rendőrség speciális szerveit, és igyekeznek rögzíteni, és azonnal begyűjteni a bizonyítékokat. Tájékoztatják az áldozatot és az elkövetőt jogukról, kötelességükről és arról, hogy milyen intézkedéseket készülnek foganatosítani, elindítani” – ismertette a módszertant Csép Andrea.
A további támadásoknak és veszélyeknek a kockázatát a rendőrök egy 21 kérdéses űrlappal mérik fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az első hét kérdés a súlyos esetekre vonatkozik, az áldozatnak olyan kérdésekre kell válaszolnia, mint: „Próbált-e a támadó valaha az életére törni?”, „Használt-e valaha ön ellen fegyvereket, tárgyakat?”, „Ha igen, szenvedett-e sérüléseket, zúzódásokat, szúrást, lövést, égést, csonkítást stb.?”. Amennyiből a hét kérdésből kettőre igenlő válasz érkezik vagy legalább hat igenlő válasz a maradék kérdésekre (8–21.), a rendőr azonnali kockázatot állapít meg, és kiállítja az ideiglenes távoltartási rendeletet. A rendőr minimális időt hagy az agresszornak arra, hogy a legszükségesebb tárgyait – iratok, pénz, gyógyszerek stb. – magához vegye. A rendeletben a rendőr azt is meghatározhatja, hogy a bántalmazó milyen közel kerülhet az áldozathoz, családtagokhoz, a lakáshoz, az áldozat munkahelyéhez vagy tanintézményéhez, illetve ha az illető fegyvert birtokol, akkor át kell adnia a rendőrségnek.