Rangsorolt a Maros megyei RMDSZ

2016-09-28


Megtartotta képviselő- és szenátorjelölteket rangsoroló gyűlését a Maros megyei RMDSZ.
A Kultúrpalota kistermében zajló eseményt Péter Ferenc, megyei tanácselnök, a Maros megyei RMDSZ politikai alelnöke köszöntő beszéde nyitotta meg. Történelmi pillanatnak nevezte a tegnapi napot, ugyanis Maros megye képviselői és szenátorai egyszerre döntöttek úgy, hogy nem vállalnak több mandátumot, átadják helyüket az új generációnak. Tulajdonképpen Maros megye jövője pecsételődött meg.
„Reméljük, hogy a mai döntéssel segíteni foguk a Maros megyei RMDSZ-nek, mert mindannyiunk számára fontos, hogy azok a politikusok akik döntéseikkel befolyásolták nem csak az országos RMDSZ döntéseit, de az országos politikában is komoly súlyuk volt, azok ma félre állnak, már nem jelöltetik magukat. Köszönöm szépen mindannyiunknak a munkát. Ez nem azt jelenti, hogy ők visszavonulnak teljesen. Remélem, hogy ha az elkövetkező időszakban is tanácsot kérünk tőlük, segítenek, hiszen a tapasztalatukra, a tanácsaikra szükségünk lesz. Remélem, hogy azok a kollegák is akik ma megkapják a bejutó helyeket Románia parlamentjébe, ők is a segítségüket, a tanácsaikat fogják kérni. Sok sikert neki, és remélem, hogy egy olyan csapattal állunk fel ezekről a székekről, akikkel méltó képpen tudjuk képviselni a megyét.”

Ezután a parlementi képviselők és szenátorok felszólalásaival folytatódott a rangsoroló gyűlés. 

Markó Béla szenátor, volt Szövetségi elnök, RMDSZ alapító tag kifejtette, nem örül annak, hogy egyfajta fordulat ígérkezik az RMDSZ-ben. „A parlamenti képviselet Maros megyében teljes egészében megújul. De azért ezt ne tekintsük egy stratégiai kérdésnek, vagy az RMDSZ programjának valamilyen részeként.”Úgy alakult, hogy a Maros megyeri erős parlamenti képviselet, egyszerre adja át a helyét a fiatal generációnak, fejtette ki Markó Béla, majd feltette a kérdést, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a parlamenti munkájuk végén járó politikusokat pótolni lehessen? Majd a jelöltekhez beszélt. „Azt gondolom, hogy az a tét, az a nagy kérdés, hogy amit az RMDSZ az elmúlt 26 évben tett, az folytatható-e. Valamiképpen ezt kell tenniük azoknak, akik Bukarestbe elmennek. Nem jutalom elmenni Bukarestbe, nem. Ez feladat. Ez nem hetente egy-két nap munka, nem. Az elmúlt 25 év nem abból állt számunkra, hogy egy-két napig dolgoztunk Bukarestben, abból állt, hogy éjjel-nappal készenlétbe kell lenni. Állandó próbálkozás számunkra, hogy az a 6-7 % amennyien vagyunk a parlamentbe, legyőzze a másik 93-94% - ot. Ez iszonyúan nagy felelősség. Aki nem úgy gondolja, hogy az életét fogja rátenni a következő négy esztendőre, és ha megint akar menni, akkor a következő nyolc eszendőre, az most lépjen vissza, mert csak így van értelme az általunk vállalt politikai munkának!”

Borbély László képviselő vette át a szót, aki beszédében elmondta bár visszavonul, a jelölteket biztosította támogatásáról, tanácsokkal látja el őket, bármikor hozzá fordulhatnak. A képviselő izgalmasnak vélte a rangsoroló gyűlést. „Ilyen izgalmas választás nem volt még a Maros megyei RMDSZ-ben. Olyan, hogy az egész csapat visszalép, de nem állunk félre, mert nem olyanok vagyunk. Itt leszünk ezután is ebben a csapatban, amely az RMDSZ csapata.” Majd figyelmeztette a jelölteket: „Az egymás iránti bizalmon kell gondolkozzunk az elkövetkezőkben, ahhoz, hogy érezze itt mindenki Maros megyében, hogy van egy legerősebb szervezete a megyének, egy kicsit többet kell majd tenni ezért a következő években. ... Mi itt vagyunk, és itt leszünk, fogunk segíteni, hiszen egy nagy csapat nélkül, ami az RMDSZ csapata, nem tudunk elérni semmit. Itt van egy szervezet, egy brand, és nem szabad lemondani erről, hanem erősíteni kell. Ehhez kívánok mind a Maros megyei RMDSZ-nek, mind a jelölteknek akik odamennek Bukarestbe erőt, összefogást, bizalmat, hitet és eredményeket."

Kelemen Atilla képviselő húsz éve tevékenykedik a Parlamentben. Ez idő alatt 196 törvénytervezetet tett le, aminek szerzője vagy társszerzője volt. Politikai pályafutása első évében 11 törvénytervezete volt, „mert akkor csak azt tanulod, hogy merre nyílik az ajtók, kivel lehet szóba állni, kivel érdemes szóba állni, kivel lehet összefogni. ... Most, az utolsó ciklusban 81 törvénytervezetnek voltam szerzője vagy társszerzője.” Ezt a folyamatot az új jelölteknek is meg kell tapasztalniuk, tette hozzá Kelemen Atilla, majd végül viccelődve javasolta, hogy a visszavonulók számára hozzák létre az RMDSZ-ben, a Kiégett Parlamenti Képviselők Szervezetét, akiknek a Szövetség a Nőszervezet és a MIÉRT mellett biztosítson helyet az SZKT-ban is.

Kerekes Károly parlamenti képviselő munkaügy miatt nem tudott jelen lenni a rangsoroló gyűlésen, ám levélben üzent, amelyből kiderült, hogy a munkapiaci és szociális ügyekkel foglalkozó képviselőként, ebben a mandátumban 52 törvénytervezetet kezdeményezett, amiből 11 törvény lett.

A parlamenti képviselők beszédét a szenátorjelöltek (Brassai Zsombor, Jakab István, Kozma Mónika és Novák Csaba-Zoltán) bemutatkozása követte.

Novák Csaba-Zoltán elmondta. „A kultúra és oktatás területén szeretnék tevékenykedni. Úgy gondolom, hogy egyetemi oktatói, akadémiai végzettségem erre vértez föl. ... Én egy olyan szervezetben szeretnék dolgozni, amely átlátható, átjárható, de hangsúlyozom, szakmailag felkészült „sofőröket választ magának. Erre az RMDSZ történetében volt már példa, de Erdély történelmében is volt már példa – Bethlen Gábor fejedelem. ”

Jakab István arra kérte a jelenlevőket, hogy ne szavazzanak, hanem válasszanak.
„Mint általában mikor váltás történik, mindig vannak forgatókönyvek, és vannak sugallva jobb és kevésbé jobb változatok. Arra szeretném önöket kérni, hogy tényleg válasszanak és ne szavazzanak. Fontos az, hogy válasszanak a jelöltek között, mert felhozatal van és fontos az, hogy ne szavazzanak. ... Helyezzék előtérben a szakmaiságot és a tapasztalatot
Gondolkozzanak egy erős parlamenti jelenlétben, erős parlamenti csoportban.”

Érzi és megértette annak a felelősségnek a súlyát amivel a szenátori jelöltség jár, vallotta Kozma Mónika beszédében. „Úgy hiszem, hogy arra a konszenzusra törekszem, amely igenis fontos és szükséges egy hatékonyan működő szervezetben. Hiszem azt, hogy ha megfelelően kommunikálunk, hiszem azt, hogy ha jól szervezzük a munkát, akkor a sok probléma áthidalható, és a hidakra szükség van. A hidak összekötnek minket. Ne engedhetjük meg magunknak, hogy a belső acsarkodásaink által gyengébbnek mutassuk magunkat a román politikai alakulatokkal szemben. Nem engedhetjük meg, hogy ne felelősséggel politizáljunk továbbra is. Éppen ezért azt gondolom, hogy egységes arcunkat kell mutassuk, összefogást kell mutatnunk továbbra is.”

A rangsoroló gyűlés a képviselőjelöltek bemutatkozásával folytatódott. Balogh József, Császár Károly Zsolt, Csép Éva Andrea, Fodor Sándor József, Hamar Alpár-Benjámin, Soós Zoltán és Vass Levente tartották meg beszédeiket.

Vass Levente annak ellenére, hogy orvosként az egészségügyi szakbizottságba szeretne dolgozni, legfontosabbnak a szervezetet, az egymásmellettiséget tartotta. 
Erőt adni a tulipánnak. „Egyéneket ki lehet golyózni, de szervezetet nem. Szervezetet nem lehet kigolyózni és minden cselekedetünkkel a parlamentben, az önkormányzatokban, választmányokban arra kell törekednünk, hogy a szervezetet építsük.” A lencse és az árpa termesztésével példázta az egységet. A két növényt a világon mindenhol külön, de Erdélyben általában a kettőt együtt termesztik, hiszen az egyik védi a másikat. Ráadásul a betakarítás után is jó hatással vannak egymásra, ugyanis a lencse az árpa nedvességét magába szívja, ami hosszútávon jó a lencsének, de az árpa sem dohosodik meg. „Azt szeretném, hogy ilyen mennyiségben legyünk az elkövetkezendőkben, ilyen formában egymást támogassuk, és a szervezetet építsük.”Egészségügyi szakbizottságban szeretne dolgozni. „Amikor egészségpolitikáról beszélünk, négy fontos kérdés van: fenntarthatóság, hatásosság, hatékonyság és igazságosság, ami a betegek hozzáférhetőségével egészül ki. Az egészségügyben a betegek oldaláról fogom közelíteni a problémákat, minden erőmmel azon leszek, hogy az RMDSZ a betegek oldaláról nézze a dolgokat, és minden erőmmel megfogom az orvos kollegáimnak megmagyarázni, hogy ők is ... ugyanolyan betegek lesznek, és ugyanabból az oldalból kell vizsgálják az egészségpolitikai döntéseket, mint ahogy ma, azok a betegek, akiket ők vizsgálnak, sorban álltatnak, vagy éppen magánrendelőkbe küldik el ahelyett, hogy ellátnák az egészségügyi intézményekben ingyen, hiszen biztosítást fizetett a beteg.”

Csép Éva Andrea töredelmesen bevallotta, született örökmozgó. „Csak pörögve tudok élni, mert ha tehetetlenségbe, inaktivitásba kellene élnem, belehalnék.”
Véleménye szerint a parlamenti képviseletben pont ilyen tulajdonságokra van szükség. Hozzátette, céljai vannak. „Kőkemény célok, amik bemozdítanak és hajtanak a beteljesítés felé. Elsősorban közösségem és megyém gondjainak napirenden tartása, vágyainak, ötleteinek, potenciáljának megvalósítása. A mindenkori ajtók zsanérjainak beolajozása a közösségünket érintő gondok megoldása érdekében, ami nem tehető meg anélkül, hogy ne ismerjem meg a Bukaresti színtér kis és nagy kapuit. Szociális kérdéseket megoldani maradni, egy olyan világban, ahol az elmúlt időszakban a szegénység mértéke egyre nagyobb méreteket ölt és amelyben teljesen elfelejtődik (és ez nem normális) a hátrányos helyzetűek segítésének megoldása.”

Császár Károly Zsolt elmondta, 15 éves jegyzői tapasztalata van, ismeri az önkormányzatokban felmerülő problémákat, hiányosságokat, és rálátása van, hogy a törvényhozásban hogyan lehetne ezekre a problémákra megoldást találni. A megye régiósítását is ellenezte. „A helyi közösségek érdekében javasolom egy olyan megyei adatbázis elkészítését, amelyben összesítjük a települések fejlődését akadályozó legfontosabb és legégetőbb problémákat. Költségvetés kiegészítéskor vagy a pályázatok elbírálásakor, ezt az adatbázist kell figyelembe vegyük. Úgy gondolom, hogy ezzel megszüntetnénk a széthúzást, ami jelen van a megyében és a régiós gondolkodást, mivel közös érdekünk és közös célunk az, hogy az egységes Maros megyét és az itt élő magyar embereket képviseljük és erősítjük.” 

A beszédeket követően elkezdődött a rangsorolási szavazás.
A 173 szavazati joggal rendelkező küldöttből 169-en voltak jelen, tehát döntésképes volt a szervezet. A szavazatszámlálás után következett az eredményhirdetés, az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolása. A titkos szavazás eredményeként a következő rangsor alakult ki:

Képviselőjelöltek: Vass Levente (117 szavazat), Csép Éva Andrea (116 szavazat), Császár Károly ( 88 szavazat), Soós Zoltán (71 szavazat), Tubák Nimród (korábbam már az V. helyre rangsorolták), Fodor Sándor József (51 szavazat), Balogh József (38 szavazat) és Hamar Alpár-Benjámin (2o szavazat).

Szenátorjelöltek: Novák Csaba-Zoltán (89 szavazat), Jakab István (84 szavazat), Kozma Mónika (83 szavazat), valamint Brassai Zsombor (78 szavazat). 

A képviselőjelöltek esetében az első három rangsorolt (Vass Levente, Csép Éva Andrea, Császár Károly) számít biztos befutónak, míg a szenátorjelöltek esetében az első helyezett (Novák Csaba-Zoltán) biztos bejutó, és jó mozgósítás valamint szavazáskor jó részvétel esetében a második helyezett (Jakab István) is szenátori mandátumhoz juthat.



Fotó: Sándor Bereczky







hozzászolás