A székely nő menedzsmentje - Konferencia beszámoló

2014-10-25


Zárónyilatkozattal hívták fel a figyelmet a székelyföldi nők az általuk képviselt értékek közéletben való megjelenítésére, a vállalkozó nők támogatására, valamint egészségmegelőző programok kieszközölésére. A három székelyföldi megye különböző térségeiből érkező hölgyek szombaton, október 18-án, egy napos konferencia keretében értekeztek a székelyföldi nő jövőjéről, a székely családról, gasztronómiáról és a hagyományok átörökítéséről Erdőszentgyörgyön, a felújított Rhédey-kastélyban. 

Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ Nőszervezetei hétvégén első alkalommal szervezték meg a Székelyföld Napok keretén belül a Székelyföldi nő ma - térségi konferenciát, ahol közel 70 hölgy találkozott a három térségből. A konferenciát Csép Éva Andrea, a Maros megyei nőszervezet elnöke, Ájgel Ágnes, a Háromszéki nőszervezet elnöke, Melles Mária, a csíki területi nőszervezet alcsíki alelnöke, Laczikó Enikő, az országos nőszervezet jogi szakértője és Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere nyitotta meg. 
Az előadás-sorozatot Gergely Orsolya szociológus, egyetemi adjunktus indította. Nő a tét! Székelyföldi női vállalkozói tapasztalatok címmel mutatta be az általa 2010-ben végzett felmérés eredményeit. A felmérés kimondottan Hargita és Kovászna megyére vonatkozik, de a szociológus reményét fejezte ki, hogy a jövőben sikerül majd egy olyan kutatást is elvégezni, amelyben a mérési adatok együttesen terjednek ki mindhárom megyére. A kutatási adatok szerint, az említett két megyében a munkanélküliség alacsonyabb a nők esetében, mint a férfiakéban, ám nagyon sok sikeres hölgy szenved önbizalom hiányban. 
Biró Éva, a Csíkmadarasért Egyesület elnöke rámutatott a hagyományok, a székely szimbólumok, jelképek továbbadásának fontosságára, továbbá kitért a Csíkmadarasért Egyesület munkájára, megvalósításaira is. 
„A biogazdálkodás csak egy lépés a hagyományos gazdálkodástól” - hangzott el Dr. Máthé Emma, a Bio Egyesület elnökétől. Az elnöknő felhívta a figyelmet a biogazdálkodás fontosságára, előnyeire, megjegyezve, hogy a biotermékek piaca még meglehetősen gyerekcipőben jár, viszont nagyon jó jel az, hogy már a nagyáruházak polcain egyre gyakrabban lehet biotermékeket látni. 
Jánossy Aliz, a Székely konyha főszerkesztője a konyhaművészet rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. „A nő jó menedzser kell legyen a konyhában is és sok esetben az is jól jön, ha az „anyóspajtitól” is ellesünk egy két receptet” – fogalmazott a szakember. Az előadás során az is kiderült, hogy mitől székely egy étel: az alapanyagtól és a fűszerektől. Továbbá arra is fény derült, hogy „székely ember húst eszik pityókával” kijelentés aljas rágalom, hiszen a székely konyha íz világa igencsak változatos. „A konyhában alkossunk és ne dolgozzunk” - zárta előadását Jánossy Aliz. 
Tankóné Péter Mária-Terézia nyugalmazott csíkmadarasi tanítónő székely történetek mesélésével és könyvének bemutatásával tette színesebbé a konferenciát. Történeteit szülőfalujáról, Csíkmadarasról és az ott megtörtént eseményekből merítette.
A székelyföldi nő életét meghatározza az öltözködése is. A konferencia témaköréből e tekintetben elmaradhatatlan volt a divatról, öltözködésről beszélni. Bandi Katalin iparművész mutatta be a különböző térségek öltözködési szokásait. Előadása során szó esett a saját készítésű magyaros ruhákról, a matyómintával díszített ruhákról, az alkalmi öltözékről, valamint a menyasszonyi ruhákról is. Képek segítségével szemléltette a zsinórozás technikáját, továbbá a különleges alkalmakra készült egyedi ruhákat, köztük a bőrből készült lovagkabátot, a huszárruhát, arany színű zsinórral díszített báli ruháit. 
A rendezvény záró momentumaként Csép Éva Andrea, a Maros megyei Nőszervezet elnöke felolvasott egy zárónyilatkozatot, mely a három megye, Hargita, Kovászna és Maros megye nőszervezeteinek jövőbeni együttműködésére, összefogására szólítja fel az említett három megye nőszervezeteit. 

Az alábbiakban olvasható a nyilatkozat szövege:

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi nőszervezeteinek képviselői első alkalommal Erdőszentgyörgyön tartottunk konferenciát.
Üdvözöljük a kezdeményezést, és a továbbiakban is fontosnak tartjuk régiós, székelyföldi programok megvalósítását, ehhez kérjük az Országos Nőszervezet támogatását.
Egy erős Székelyföldet, erős közösséggel és erős egyénekkel tudunk elképzelni, akik tudják, hogy azé a föld, aki birtokolja azt, azé a jövő, aki ismeri a múltat. Ismeri, ápolja, tiszteli a hagyományokat, építkezik azokból, ugyanakkor felismeri a modern kor nyújtotta lehetőségeket és él velük, egyéni és a közösség boldogulása érdekében. Tudjuk, hogy elsősorban magunkra számíthatunk. Az építkezésben, akárcsak eddig, szerepet vállalunk.
Úgy gondoljuk, hogy a jólétet és biztonságot teremtő jövő érdekében, a székelyföldi nők szerepvállalására, összefogására, de ezek támogatására, elismerésére és megbecsülésére is szükség van. Szükség van arra, hogy az általunk képviselt értékek megjelenjenek a közéletben. Szükség van a vállalkozó nők támogatására, akik, amint ezt kutatások bizonyítják, nem veszélyeztetik a székely család jövőjét, sőt egyéni sikerük zálogát a hagyományokhoz való ragaszkodásban, a családfenntartásban, a végleges elvándorlás gondolatának kiiktatásában, a mentális egyensúly megtartásában látják.
Ismerve a székelyföldi lakosság egészségi állapotára vonatkozó aggasztó adatokat, fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra is, hogy a testi és lelki egészség, az ezt biztosító egészséges környezet nélkül nem képzelhető el a jólét. Ennek érdekében szorgalmazzuk az egészséges életmódra nevelő, illetve egészségmegelőző programok megvalósítását.

Erdőszentgyörgy, 2014. október 18.






hozzászolás