Benkő Erika: szakmai szempontok alapján dőlt el az, hogy listaelső lettem

2016-10-04


A szélesebb nyilvánosság előtt nem ismert jelölt, ezért kíváncsiak voltunk az RMDSZ Kovászna megyei képviselőlistájának első helyezettjére.

Benkő Erika vezeti az RMDSZ Kovászna megyei képviselői listáját, tehát az új parlamentben a megye képviselője lesz. Ő az egyik női jelölt, aki javíthat az RMDSZ parlamenti frakcióinak nemi összetételi statisztikáján: Hegedüs Csilla Kolozs megyei, Biró Rozália Bihar megyei és Csép Éva Andrea Maros megyei képviselőjelölt mellett ő a negyedik nő. Mivel kevésbé ismert jelöltről van szó, Benkő Erikát arra kértük, mutatkozzon be, beszéljen a szakmai hátteréről, és arról, hogy miként lett listavezető. 

Ön ismeretlen a szélesebb nyilvánosság előtt, mégis az első helyre került a Kovászna megyei RMDSZ-es képviselői listájára. Mivel magyarázható ez? 
Politológus vagyok, tíz éve dolgozom politikai és külpolitikai tanácsadóként, a Mikó Imre Jogvédő szolgálatot vezetem, és az RMDSZ Nőszervezetének külügyekkel megbízott ügyvezető alelnöke is vagyok. Lehet, hogy a szélesebb nyilvánosság kevésbé ismer, ennek ellenére a közéletben aktívan jelen vagyok, és úgy érzem, hogy szakmai szempontok alapján dőlt el az, hogy listaelső lettem. 


Hogyan dolgozná le az ismertség hiányából adódó hátrányát a parlamenti választási kampányban? Hogyan mutatkozik be a választóknak, és milyen témákat jelenítene meg a kampányában? 
A kampányom elsősorban arról fog szólni, hogy az emberekkel találkozom, a kérdéseikre válaszolok, és el szeretném nekik mondani, hogy hogyan szeretnék a közösség érdekében, a szakterületemen dolgozni a továbbiakban. 

Mit gondol, miként kamatoztathatja a parlamentben az eddigi szakmai tapasztalatát? 
Azt hiszem, hogy az elmúlt tíz évben végzett munkám során elsősorban két olyan területen szereztem tapasztalatot, amit a parlamentben, az RMDSZ csapatában hasznosítani tudnék: a nyelvi jogok és az etnikai diszkrimináció, illetve a nemzetközi lobbi, az intenzív nemzetközi kapcsolatépítés a közösség érdekében. 


Milyen nemzetközi szervek irányába építené ezt a kapcsolatot? 
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnál van egy nagyon jó alapunk. Amikor kiküldünk egy hírlevelet, az négyezer nemzetközi intézményhez, jogvédő szervezethez, politikushoz megy ki. Ezt mindenképpen folytatni szeretnénk. A Mikó Imre Jogvédő szolgálat 2014-es jelentése kapcsán hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok Romániáról kibocsátott emberjogi jelentése szinte szó szerint idézte, vagy konkrétan utalt a jelentésünkre. Azt hiszem, hogy jelenleg olyan a nemzetközi helyzet, hogy ezt a vonalat mindenképpen erősíteni kell. A közösségünk problémáit, helyzetét meg kell ismertetnünk a nagyvilággal és a nemzetközi szervezetekkel, közvéleménnyel. 

Ugyanakkor a hosszú távú céljainkról is beszélni kell, és azt hiszem, hogy ennek a vonalnak az erősítéséhez érdemben hozzá tudnék járulni. Noha elsősorban az etnikai diszkrimináció és nyelvi jogsértések kapcsán keresnek meg, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnál nemcsak ezzel foglalkozunk, amivel megkeresnek. 

Egy kirívó esetet említenék, ami nemrég a Sepsiszentgyörgyi Törvényszéken történt, amikor valakinek nem volt lehetősége anyanyelvén a bírósághoz fordulni. Jelenleg is folyamatosan levelezünk az intézménnyel, és próbáljuk egymást meggyőzni az igazunkról. Sajnos, rengeteg ilyen eset van. 

A gyűlöletbeszéd nagyon gyakori, folyamatosan azzal szembesülünk, hogy mind az országos médiában, mind a közösségi médiában egyre inkább jelen van. Ezzel a problémával is szeretnék foglalkozni, nekünk az a feladatunk, hogy olyan törvények életbe léptetését segítsük elő, amelyek szankcionálnák a gyűlöletbeszédet, hogy aki leül a Facebook elé, kétszer is meggondolja, kiposztol-e vagy sem egy magyarellenes vagy antiszemita üzenetet. 


Biró Rozália is hozzájárult ahhoz a nemek arányának kiegyenlítését célzó törvénytervezethez, amely egy kvótarendszer bevezetését tenné kötelezővé. Ez azt jelenti, hogy az egyik nem – jellegzetesen a női nem – legalább 30%-ban kell jelen legyen a választási listán, ellenkező esetben a listát nem fogadják el. Mit gondol erről az intézkedésről? Előnyösnek tartja a jelöltállításra vonatkozóan? 
Az a tény, hogy én nőként Kovászna megyében listavezető vagyok, a normalitásnak a jele. Én minden esetre olyan Székelyföldön és olyan Romániában szeretnék élni, ahol teljesen magától értetődő és normális az, hogy egy nő a közéletben tevékenykedik. Remélem, hogy ez hamarosan nem lesz kuriózum. 
Ami a kvótát illeti, tudomásom szerint a Nőszervezet maximálisan támogatja a liberálisok kvóta-kezdeményezését. Ezzel kapcsolatosan azt gondolom, hogy az erdélyi magyar közéletben tevékenykedő nőknek nyilvánvalóan az a feladatuk, hogy szélesítsenek a körön, hogy minél több nő megjelenhessen a közéletben. Ugyanis, véleményem szerint egyáltalán semmiféle különbség nincs az erdélyi magyar nők és erdélyi magyar férfiak kompetenciái között, ugyanolyan versenyképesek tudnak lenni a választott szakmájukban. Teljesen normális az, ha a nők arányuknak megfelelően töltenek be tisztségeket a döntéshozatalban. 


Hogyan viszonyul ön a feminizmushoz, mint ideológiához? 
Én azt gondolom, hogy a feminizmusnak elévülhetetlen érdemei vannak, és ma mindannyian azért dolgozhatunk teljes értékű emberekként a társadalomban, mert a feminizmus, mint mozgalom elindult. 


Ön feministának tartja magát? 
Az az igazság, hogy ezen annyira nem gondolkodtam, én ugyanis nem úgy tekintek magamra, mint a női jelöltre. A feminizmussal kapcsolatosan pedig elmondtam, hogy hihetetlen mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mi nők azt tehessük, amit akarunk, és ez egy nagyszerű dolog.






hozzászolás