Laczikó Enikő: „Nem hiszem, hogy a leváltásom a személyemről szólt”

2015-10-08


Leváltása hatályba lépésének napján tudta meg Laczikó Enikő Katalin, hogy többé nem vezetője az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának. A Maszolnak adott interjúban azt nyilatkozta: nem érzi úgy, hogy ez a döntés az ő személyéről szólt.

Mikor és hogyan tudta meg, hogy október elseji hatállyal, tehát csütörtöktől leváltották az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának éléről?

Szerdától Varsóban voltam. Csütörtök délelőtt, valamivel kilenc óra után hívtak a kormányfőtitkárságtól, és közölték a döntést, hogy visszaléptetnek helyettes államtitkárrá, és az intézmény élére az eddigi helyettes államtitkár kerül.

Ki hívta fel?

A kormányfőtitkárság egyik igazgatója.

Az államtitkárokat a kormányfő nevezi ki és váltja le. Ez vajon Victor Ponta személyesen döntése volt?

Nem tudom. Semmilyen indoklást nem kaptam. Csak annyit mondtak, hogy leváltásom péntektől lép érvénybe. Közben pedig kiderült, hogy nem is péntekről, hanem csütörtöktől. Tehát amikor közölték velem a döntést, akkor már nem is voltam államtitkár.

Volt-e valamilyen előjele annak, hogy valami készül?

Nem. Ezért a döntés természetesen meglepett. Az irodámban sem tudott senki róla, és ha jól értettem, akkor az utódom sem, Amet Aledin sem. Az új államtitkár nálam valamivel korábban értesült informálisan a várható kinevezéséről, de nem vette készpénznek, azt hitte, ez csak szóbeszéd.

Mivel magyarázza a döntést?

Nem tudom megmagyarázni. Nem érzem úgy, hogy a tevékenységemmel gond lett volna. Legalábbis semmilyen jele nem volt annak, hogy a munkámat kifogásolták volna. Ezért nem hiszem, hogy ez a döntés rólam szólt.

Ám a leváltása előtt néhány nappal egészen keményeket mondott Románia kisebbségpolitikájáról. Azt nyilatkozta, hogy helyi és országos szinten is akadályozzák a kisebbségi jogok érvényesítését, megsértik vallási identitásukat, és rendszeresen hallhatók rasszista és idegengyűlöletre uszító politikai nyilatkozatok. Nem ez verte ki a biztosítékot?

Nem hiszem. Korábban is voltak hasonló nyilatkozataim, mindenféle következmények nélkül. Amúgy is tudják, hogy ez az álláspontom, amikor nyíltan beszélünk a kisebbségek problémáiról. Ezekkel a kijelentésekkel soha nem az volt a célom, hogy valakinek a tyúkszemére lépjek, hanem az, hogy felhívjam a figyelmet a kisebbségek gondjaira, és közösen találjunk megoldást rájuk.

<